Emberre is veszélyes macskabetegségek
Férgesség
A macska többnyire fertőzött rágcsáló - ill. nyers hal, hús - elfogyasztásával kaphat férgességet. Az anyaállat a tejével is megfertőzheti a kölyköket. Jellemző a kissé lelógó, feszes has, durva szőrzet. A gyakori hasmenéshez társulhat folyadékveszteség, súlyosabb fertőzöttségnél előfordulhat remegés, bizonytalan mozgás. A tejjel (idősebb macskákban a vivőgazda pl. rágcsáló elfogyasztásával) felvett lárvák a gyomor nyálkahártyájában való vándorlás után a lumenbe visszatérve a vékonybélben válnak ivarérett féreggé. A macska Toxocara-faja is fertőzheti az embert szájon át bejutó fertőzőképes petéiből a az ember vékonybélben kikelnek a lárvák, és ugyanúgy vándorolnak, mint az idősebb kutyákban. Leginkább a gyerekek vannak kitéve a fertőződés veszélyének, hiszen a kutyával érintkezve kevésbé ügyelnek a személyi higiéniára. Továbbá az 1-6 éves korú gyermekek 10-30 %-ánál tapasztalható a nem élelmiszerként szolgáló anyagok időnkénti szájbavétele, ill. elfogyasztása pl. föld-, homok-(játszótéri homokozók!!), fű-evés.
Kölyökmacskáknál először 6 és 12 hetes kor között két alkalommal kell féreghajtást végezni. Kijáró macskáknál félévente, egyéb esetekben évente tanácsos megismételni.
Bőrgombásodás
Emberre is átterjedő fertőzés. Simogatással terjed. Tünetmentes, egészségesnek látszó macskák is terjeszthetik. A kisgyermekek fertőződhetnek meg a legkönnyebben. Védőoltás már létezik ellene, mely a már megbetegedett állatok gyógykezelésére is alkalmas. Első oltás 18 hetes korban.
Toxoplazmózis
Emberre is átterjedő fertőzés. Terhes nőkre veszélyes, mivel magzati károsodást okozhat. A macska kórokozóval szennyezett nyers hús, vagy rágcsáló elfogyasztásával fertőződhet. Emberre az állat székletéből, vagy nyers hús fogyasztásával kerülhet át a kórokozó. (Ezért is fontos, hogy az állat nyers élelmiszert ne nagyon fogyasszon.) Számos jogos félelem és téves információ van a köztudatban ezzel, a szintén zoonózist okozó parazitával kapcsolatban.
A fejlődése igen bonyolult, továbbá a macska és az ember fertőződése is több módon lehetséges. Az ember és az állatok toxoplasmás fertőzöttsége, főleg a szerológiai felmérések adatai alapján, nagyon gyakorinak mondható. A klinikai tünetekben megnyilvánuló fertőzöttség azonban ritkábban fordul elő.
Védőoltás ellene nincs, de ha már egyszer valaki elkapta, akkor immunitás alakul ki, mely védi a magzatot is.
Védekezés ellene:
A macskaalom naponkénti cseréje, a tálca fertőtlenítése.
Nem szabad adni nyersen, főleg sertés, nyúl, juh, kecske belsőséget (pl.: máj, lép stb.)
Rendszeres (legalább félévente egyszer) állatorvosi ellenőrzésre (bélsárvizsgálatot kérni!) vinni az állatot, akkor is, ha a tulajdonos semmi rendellenességet nem talál a kutyája és a macskája egészségi állapotában.
Az alapvető higiéniai szabályok betartása, többek között rendszeres kézmosás az állatokkal való foglalkozás közben és utána.